Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


METSZÉS KÖNNYEN GYORSAN KEZDŐKNEK KÉPEKKEL 7 rész

Metszés 7 rész

 

 

4-6 évig tart az alakító metszés, a vázágakat felére vágjuk vissza, a függőleges és az összevissza álló hajtásokat vágjuk le, a hosszúhajtásokat alaposa ritkítsuk ki. A kisebb termőnyársakhoz ne nyúljunk.

 

27-abra.szilvafa-fenntarto-metszes.jpg

 

27-ábra.                                Szilvafa alakító metszése

 

 SILVAFA FENNTARTÓ METSZÉSE: A termőre fordulás után lényegében a szilvafát nem szokás metszeni, mert a gallyazat visszavágásánál bosszantóan elsöprűsödik, a korona fényellátását (a termés rovására) hátráltatja, és nehéz kezelni. Mindenképpen tanácsos megakadályozni. Metszés helyett, minden évben ritkítsuk a gallyazatot, főleg az egymást keresztező ágakat, hajtásokat távolítsuk el. A vázágakat akkor vágjuk vissza egy alsórügyes elágazásra, ha valamelyik túl hosszúra nő.

 

A facsemete ültetésénél figyeljünk oda a tő és sortávolságra, mert némely szilvafajta 10-12 méter átmérőjű koronát nevel. Persze az ilyen szilvafa látványnak sem elhanyagolható, szabályosan dísze a kertnek.

 

KAJSZINÁL megtalálhatjuk épp úgy a gyenge, mint a középerős és az erős növekedésű fajtát. Ezzel szemben a sudarát mindhárom fajta idővel elveszti, s attól fogva a terebélyesedés lesz rájuk a jellemző. Például hajtásai hosszúak — a 120 centit is elérik —, ágai széthajlanak. A kajszi, vesszőkön és nyársakon hozza termését, amelyek évekig megtartják termőképességüket. Koronaalakításnál a szórt állású sudaras kinevelése a legcélszerűbb, a sudarat pedig a fa növekedése függvényében, 4-5 év múlva — mint szükségtelen élősdit —, el kell távolítani.

 

 El lehet mondani még a kajsziról, hogy nem csak terebélyesedésre hajlamos, az erős növekedés hatására a korona alsó ágai nem tudnak időben megvastagodni és hamar lehajlanak. Az első években nem szükséges még hozzányúlni, de amikor a lehajlás már akadályozza a szüretelést, ifjító metszéssel, egy felfelé ívelő oldalágra, vágjuk vissza! Persze az ág lehajlását úgy is kivédhetjük, legalábbis mérsékelhetjük, ha minden évben kiritkítjuk. Az erőteljesen növő vesszőket eltávolítjuk, miközben a lecsüngő ágak végeit, egy jó állású vesszőig visszametsszük, s ezzel a növekedését felfelé tereljük.

 

AMIT FELTÉTLEN TUDNUNK KELL: A kajszi (sárgabarack) gyümölcsfának legfenyegetettebb ellensége (betegsége) a gutaütés, amelyért a kórokozókat kárhoztathatjuk. A legfontosabb védekezés a gutaütés ellen; a piros bimbós állapotban lévő metszés, a kb. három évenkénti ifjítás, a száraz gallyak azonnali eltávolítása, és a metszés által keletkezett sebzés szigorú kezelése. Ahány száraz gallyat eltávolítunk, annyi új termő rész keletkezik.

 

 FIGYELEN! A fagytűrő BERGAMAN és a CEGLÉDI ÓRIÁS kajszi (sárgabarack) június közepén érik.

 

28-abra.-lecsungo-agu-500.jpg

 

 

 

 28. ábra..                       Lecsüngő vázág visszametszése, virágzás késleltetése

 

  Sajnos, mivel a tavaszi utófagyok, sokszor a kajszi virágzása idején támadnak, a leggondosabb munkánk ellenére is fennáll a veszély, hogy elvihetik, akár az egész termést is. Mint mindenre, erre is lehet megoldást találni, hogy legalább egy részét megmenthessük, a módszer pedig a virágzás késleltetése. Időt kell áldozni rá, de mindenki eldöntheti, megéri-e a plusz fáradság?

 

A 28. ábra azt mutatja, meddig szükséges visszavágna a kajszi csüngő ágát. A másik kép pedig azt ábrázolja, a virágzás késleltetésnél, meddig kell visszavágni

 

A visszametszés lényege, hogy késlelteti a virágzást. Hazánkban is akadnak, akik dacolva a hagyományokkal, vállalják a kockázatot, hogy elkerüljék a fagykár okozta terméskiesést. Az eljárás a következő: gyenge visszametszéssel, visszavágjuk a gallyak (ágak) végeit. Igaz, az ágak önszabályzó rendszerének megbontásával jár, de a fagykár nagyobb veszteséget okoz..

 

Az idős fák gallyazatai elöregednek, sok el is szárad. Nem szükséges megvárni, amint az első

száraz gallyat észleljük, álljunk neki az ifjító metszésnek! Ne kíméljük a fát, hiszen a száraz gallyazat, csak ártalmára van a fa összességére. Ahány száraz gallytól megszabadítjuk, a vezérágat, annyi új termőrész alakul helyettük. Viszont fertőzés veszélye miatt a sebek kezeléséről ne feledkezzünk meg! Sajnos, mivel a tavaszi utófagyok, sokszor a kajszi virágzása idején támadnak, a leggondosabb munkánk ellenére is fennáll a veszély, hogy elvihetik, akár az egész termést is. Mint mindenre, erre is lehet megoldást találni, hogy legalább egy részét megmenthessük, a módszer pedig a virágzás késleltetése. Igaz, időt kell áldozni rá, de mindenki eldöntheti, megéri-e a plusz fáradság? Akinek egy kajszi fánál több van, annak feltétlenül.

 

A visszametszés lényege, hogy késlelteti a virágzást, és akadnak is hazánkban kertgazdák, akik dacolva a hagyományokkal, vállalják a kockázatot, hogy elkerüljék a fagykár okozta terméskiesést. Az eljárás a következő: gyenge visszametszéssel, egy felfelé néző hajtásig, visszavágjuk az ágak végeit. Igaz, az ágak önszabályzó rendszerének megbontásával jár, de a fagykár nagyobb veszteség.

 

 Vigyázat! Ritkán, de előfordulhat, hogy a fa, bár virágot hoz, nem porzódik be. Ha nem kifejezetten későn termő barackfáról van szó, és négy őt év múlva sem hoz termést,

szabaduljunk meg a fától.

Az őszibarack metszési módjai eltérnek a többi gyümölcsfaj metszési módjától, és jócskán munkaigényesebb. Ennek az a magyarázata, hogy egyéves forgón hozza a termését, s éppen ezért a metszéssel elsődlegesen az aktuália évre kell koncentrálnunk, amikorra a termést várjuk, jóllehet többféle metszési mód között válogathatunk. Persze a figyelmesség és a

precizitás fontos tényező.

 

5 cm. hosszú bokrétás termőnyárs. A bokrétás termőnyárs, a metszéstől függetlenül, a fa bármelyik részén létrejöhet.

 

 Ami mindhárom metszésmódnál közös, hogy a korán érő őszibarack fajtáknál a letermett gallyazatot, már augusztus végén, szeptember elején — zöldmetszéssel — el lehet távolítani. Ez azt eredményezi, hogy a korona lombozatában nagyobb lesz a megvilágítottság, és kihat a tápanyag ellátásra. Sőt, a zöldmetszésnek van még egy másik előnye: ha a kertgazda szereti karban tartani a gyümölcsfáit és idővel is rendelkezik, már júniusban elkezdheti a nyári zöldmetszést. Ez abból áll, hogy a gyümölcshullás, és a gyümölcsritkítás után, a termőágakat, a legfelső gyümölcs felett látható hajtásig vissza lehet metszeni. De a ritkítást is el lehet végezni. A sebzéstől nem kell tartani, mert a nyári melegben hamar gyógyul. Viszont ezzel az eljárással a gyümölcs nagyobb és ízletesebb lesz. Nem tudni, mi okból, de ezt a hasznos eljárást, kevés kertgazda alkalmazza.

 

 A ritkító metszés, jóllehet, csak az erőteljes növekedésű fáknál tanácsos alkalmazni, a váltó metszéssel szemben előnyt jelent. Előnyt, mert akár az egész metszést is nyár végén el lehet végezni, s ezzel a tavaszi munkáknál időt takaríthatunk meg.

 

A váltómetszés hátránya a ritkító metszéssel szemben; azon kívül, hogy szakértelmet igényel, három sebzéssel jár, amely nővény egészségügyi szempontból, a fára nézve, nem előnyös. Mindezek ellenére, a váltómetszés, a gyengébb növekedésű őszibarackfáknál alkalmazható eredményesen.

 

A fa alakítása során néhány metszés módot már elsajátítottunk, a termőre metszés, nem sokban tér el a már megtanultaktól.  Azért ne feledjük! — Egy kezdő számára bármelyik szakkönyv írott malaszt marad, míg a saját kárán vagy sikerén keresztül meg nem tapasztalja, hogy hól hibázott, vagy melyik metszés módot legérdemesebb alkalmaznia. Mint megtudtuk, némelyik metszési mód (például a gyengébb) jóval előnyösebb, mert növényvédelmi szempontból kevesebb sebzéssel jár, viszont gyengíti a vázágak növekedését, s ezzel elősegíti az ágak felnyurgulását. Az erősebb metszési módra viszont éppen az ellenkezője érvényes. Bár lehet, hobbyzni, a kettőt kombinálni, jobbra-balra eltérni, de az már többéves gyakorlatot igényel. Most három metszésmód változatát ismerhetjük meg: Az egyik a klasszikus váltómetszés, a másik kettő a modern ritkító metszés, amely megegyezik a hosszúmetszéssel, és az egyvesszős metszéssel.

 

 Az őszibarackfa termőrészei: a teljes termővessző — ez a fa legértékesebb termőrésze —, továbbá a hiányos termővessző és a 3-4 cm. hosszú bokrétás termőnyárs, a metszéstől függetlenül, a fa bármelyik részén létre jöhet.

 

                                       NÉHÁNY SZÓ A SÁRGABARACKRÓL

 

 E-mailben kapott kérdések; mikor kell a kajszi (sárgabarack)-nak először teremnie? Függ a fajtától is (ezt tisztázni kell ott, ahol az oltványt megvesszük), és ha a talaj megfelelő. Ha a ritkító metszést nem hanyagoljuk el, az alakító metszés befejezése előtt (3-4 év)már termést kell mutatkoznia. Van olyan fa, amely csak a nyolcadik évben terem.

 

 A fenntartó metszésnél ugyan az a teendőnk, mint az őszibarack esetében: A gallyazatot kiritkítsuk ki, a hosszú vesszőket és a nyársak egyharmadát végálló rügyig vágjuk vissza. A vezérágakat viszont hagyjuk metszetlenül.

 

 Sajnos, mivel a tavaszi utófagyok, sokszor a kajszi virágzása idején támadnak, a leggondosabb munkánk ellenére is fennáll a veszély, hogy elvihetik, akár az egész termést is. Mint mindenre, erre is lehet megoldást találni, hogy legalább egy részét megmenthessük, a módszer pedig a virágzás késleltetése (28 ábra) Időt kell áldozni rá, de mindenki eldöntheti, megéri-e a plusz fáradság?

 

ŐSZBARACK VÁLTÓMETSZÉSE

 

Először ismerjük meg a váltómetszés, termőre metszés (termőforgó) első három lépését, ahogy a 29. ábra mutatja.      

  

A mellékvázág gallyán a félhosszú (egyéves), még nem termővesszőt — itt most nem három, mint az almatermésű fáknál — két alaprügyre metsszük vissza. A következő évben, a két alapi rügyből, egy rövidebb és egy hosszabb vesszőt kapunk. Most a két vessző közül az erősebbet — ez már ebben az évben termést hoz —5-6 végálló rügyig (hajtásrügyig) a rövidebbet két alapi rügyig (az alapi rügy a vessző alsó szakaszán található, 19.ábra), metsszük vissza. Ez lesz a jövő évi termővessző.

 

Következő tavasszal, a két alapi rügyre metszett hajtásból ismét két vesszőt kapunk, amelyeket az előző év gyakorlata szerint, az erősebbet 5-6 végálló rügyig, a gyengébbet két alapi rügyig (hajtásrügyig) metszünk vissza, illetve termőre metsszük. Marad a letermett rész, amelyet tőből eltávolítunk. Ezt már, akár a nyár végén is elvégezhetjük.

 

29-abra.-oszibarac-valto-metszesk-540.jpg

29..ábra.                                           Őszibarack váltómetszés

 

Az elkövetkező években, amikor már a mellék vázágak megerősödtek, a gallyazat megszaporodott, már jóval több munkát igényel az őszibarackfa megmunkálása. Induljunk el egy vezér ágon és a gallyazatain folytassuk a váltó metszést! Most is ugyanúgy járunk el, mint ahogy a 29 ábrán látható, csak egyre több termőágon végezzük el a feladatot. Ha előbb elvégezzük a ritkítást, a nem kíván szögállású vesszők eltávolítását, átláthatóbbá tesszük a koronát.

 

ŐSZBARACK RITKÍTÓ METSZÉSÉNEK HATÁSAI

 

Tekintsük meg a 30. ábrán látható rajzokat és a szerint kezdjük el a vesszőválogatást. 20 centi távolságon belül távolítsuk el a 40 cm-nél hosszabb és a lefelé növő vesszőket, és a félhosszúakat metsszük vissza két alapi rügyre. Amikor a vezérág csúcsát vágjuk vissza, ott

már figyelembe kell venni a többi vezérág növekedését, és ahhoz viszonyítva szükséges meghatározni a visszametszés erősségét. Ennél a metszési módnál fontos, hogy a túl hosszú vagy a függőlegesen álló vesszőket eltávolítsuk. Ezután, legalább 40 centi távolságra ritkítsuk ki a gallyazatot. A fogyatékos termővesszőket, csak akkor tartsuk meg, ha kevés termővessző marad a következő évre. Viszont, ha megtartjuk, két rügyre metsszük vissza.

 

RITKÍTÓ METSZÉSNEK sajátossága, ahogy az ábrán látható, a vesszőknek bordaszerűen kell elhelyezkedni az ágon. A következő évi póthajtásokat nem visszametszéssel nyerjük, mint a váltómetszésnél, hanem a letermett gally mögött, alapi rügyből, természetes módon fejlődik ki.

 

Hogy is van? Például a metszetlenül hagyott termővessző lényegesen gyengébb, mint az erősen visszametszett — itt nem zsúfoltan, hanem elszórtabban helyezkednek el rajta a gyümölcsök —, és annak súlya alatt leívelődik. Ebből pedig az következik, hogy a csúcsi dominancia nem tud érvényesülni, és, mint az almánál, a vessző ívén fejlődik ki a póthajtás, s

ez lesz a következő évi termővessző.

 

30-abra.-oszibarack-ritkito-metszese-500.jpg

30.ábra.                                  Őszibarack ritkító metszés

 

Következésképp, a letermett részt a póthajtásig vissza kell vágni. Természetesen a vesszők visszametszésének erősségét mi határozzuk meg. — Ez ismétlődik minden évben, minden ágon, akár a váltómetszésnél. — Amikor a vezérág csúcsát vágjuk vissza, itt is figyelembe kell venni a többi vezérághoz viszonyított növekedési erélyt. Ott ahol szembetűnően kinyúlik a többi vezérág közül, csak gyenge metszést alkalmazunk, hogy késleltessük a növekedést.

 

A későn érő őszibarackfánál, többnyire nem jön létre póthajtás, ám ebben az esetben is találunk megoldást. Nevezetesen, a nem túl erős vesszőket ugarra (egy rügyre) metsszük. Erre megfelel a fogyatékos vessző is, s majd ezek helyettesítik a póthajtásokat.

 

Próbáljunk megbizonyosodni, melyik metszésmódot érdemes alkalmazni; a ritkító metszéssel gyenge növekedésű fáknál ne is próbálkozzunk! Ne próbálkozzunk, mert elgyengíti a fát. A gyenge növekedésű fáknál célszerű alkalmazni a váltó vagy az egyvesszős metszést. Viszont mindegyik metszésmódnál az egyéves vesszők a termők. Ha már letermett, nincs rá szükség!

 

Amennyiben kapott koronás oltványt telepítünk el, előtte feltétlenül győződjünk meg, milyen

erősségű a fa, és ha bizonytalanság áll fenn döntésünkben, válasszuk az egyvesszős metszést, mert azzal nem ártunk a fának.

 

Ez is fontos! AZ ŐSZIBARACK NYÁRVÉGI METSZÉSE: Igaz, a levelek miatt nyár végén nehéz eligazodni a lombok között, mégis érdemes az ágak ritkítása. (ez nem a ritkító metszés), egyrészt hasznos munka, másrészt, tavasszal áttekinthetőbb a fa, több idő marad a pontos munka végzésére.

 

EGYVESSZŐS METSZÉMÓD

 

Az erősebb növekedési erély vonatkozik az egy vesszős metszésmód kialakítására is. De mivel ezt a változatot átmenetnek tekinthetjük a váltó és a ritkító metszési mód között, úgy bármelyik helyett, alkalmazható.

 

Az egy vesszős metszés előnye a váltómetszéssel szemben, hogy csupán két sebzéssel jár. A póthajtás viszont, akár csak a ritkító metszés esetében, a letermett gally mögötti részen, az íven, egy alapi hajtásrügyből keletkezik. Miután a vázág gallyazatát megtisztítottuk, a felesleges hajtásokat 20 centi távolságra eltávolítottuk, például, mint a 20 ábrán látható váltómetszés esetében, el lehet kezdeni a termőre metszést.

 

Mint már tudjuk, az őszibarack minden évben az egyéves forgón hozza a termését, a termőrügyek pedig a vessző oldalán, vegyes rügycsoportban helyezkednek el. Ennél a metszési módnál nem két alapi rügyre metszünk vissza, mint a váltómetszésnél, hanem a vessző hosszúságától függően, 5-7 vegyes vagy végálló rügyre.

 

A tenyészidőben, a termővessző növekedése közben, már észre lehet venni, hogy a termés mögött fejlődik a póthajtás, a következő évi termőrész. A további művelet két sebzéssel jár: az egyik az előző évben létre jött póthajtásból kifejlődött termővessző, 5-7 termőrügyig visszametszéséből, a másik, az előző évi letermett rész, eltávolításából. Ez ismétlődik minden következő évben.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Gyula 2018 05 04

(Szőke jozsef, 2018.05.04 06:37)

Van kettő sárgabarack fam szerencsére mindegyik ugyanaz a fajta.az egyik öt éves a másik négy ..miért van az hogy a két fán összesen nem volt negyven viragnal tobb és tavaly sem .Sajnos nem tudom milyen fajták nagyon korán virágoznak de későn érnek.Jovőre vágjam ki vagy várjak vele még egy par evet?köszönöm valaszat

Tiszalúc

(Budáné Beáta, 2017.10.15 17:23)

Üdv! Van egy feltehetőleg nagyon öreg kajszifánk, a házzal vettük 2 éve. Mi sem nyúltunk még hozzá, de az is látszik rajta, hogy az előző sok évben sem nyúlt hozzá senki. Tavaly nem volt rajta semmi, idén azért termett pár szem barack. A fa hatalmas. Van sok olyan ága, ami teljesen száraz, szinte a fél fa. Lehetséges, hogy a tavalyi nulla termés után ez az idei néhány darab az önmegújítás eredményeképp "született meg"? Segíthetünk neki azzal, hogy tavasszal erőteljes ifjító metszést alkalmazunk rajta? Válaszát előre is köszönöm, Beáta.

Bp. 1155 Obsitos u. 28.

(Erős Lászlo, 2016.08.15 20:18)

Köszönöm, sokat tanultam belőle.

Bp. 1155 Obsitos u. 28.

(Erős Lászlo, 2016.08.15 20:17)

Köszönöm, sokat tanultam belőle.

Kulcs hársfa u

(Papp József, 2016.07.16 18:00)

Nekem egy 10 éves kajszim van, amit azóta sohasem metszették kérlek adj tanácsot a metszésére. a tetejét már szinte létráról sem érem el. idén nagyon sok gyümölcs volt rajta, egy ága le is tört. Válaszod előre is köszönöm!

Nagyszarva 182, Szlovákia

(Pálffy Dezső, 2016.03.08 11:34)

Üdvözlöm
Nagyon szépen köszönöm a hasznos tanácsokat az egész sorozatban.Tisztelettel Dezső.

Debrecen Katalin utca 1/a

(Tőkés lászló, 2014.12.30 11:30)

Tisztelt hölgyem! Van egy ötéves kajszibarack fám a vezérágakon egy méternél hosszabb gallyak nőttek. Egyharmadát levághatom vagy csak ritkítsam meg. Félek,hogy felkopaszodik,vagy használhatom mind a két metszés módot. Előre köszönöm válaszát. e-mail címem: tokes.laszlone@gmail.com
Tisztelettel, László.

Debrecen Katalin utca 1/a

(Tőkés lászló, 2014.12.30 11:25)

Tisztelt hölgyem! Van egy ötéves kajszibarack fám a vezérágakon egy méternél hosszabb gallyak nőttek.Egyharmadát levághatom vagy csak ritkítsam meg.Félek,hogy felkopaszodik,vagy használhatom mind a két metszés módot.Előre köszönöm válaszát.
Tisztelettel.
László.